Film: Szerelem és más drogok

Elöljáróban annyit mondanék, hogy hetente egy filmes bejegyzést tervezek minimum, és nem feltétlenül a legújabb mozifilmekről szeretnék írni, hanem egy-egy általam látott érdekes, jó, vagy kevésbé érdekes és kevésbé jó alkotásról. A véleményem mindig szubjektív és az is marad. :)

Amikor először hallottam ezt a címet, rögtön beugrott az oly gyakran emlegetett "tipikus amerikai, heppiendes ömlengés" szlogen. Mint sokan mások, én sem szeretem, ha az újra és újra lerágott csontot vetik elém, de a bennem élő, romantikára szomjazó nő néha a felszínre tör, és ilyeneket nézet velem. Anne Hathaway amúgy is az egyik személyes kedvencem a bamba boci szemeivel, és lehetőségem adódott megnézni a filmet, hát nem hagyhattam ki. Hozott a film egy igazi szoknyapecért Jake Gyllenhaal (Jamie) személyében, és egy csinos, szabadelvű, ám gyógyíthatatlan beteg nőt Anne Hathaway-vel (Maggie), akiket eleinte csak a jó szex hoz össze. Majd mindketten kimutatnak az érzéseikből egy picit, de csak épp annyit, amennyi egy átlagos nézőnek már a film elején leesik. Amíg Jamie karrierje folyamatosan ível felfelé, majd a Viagra piacra kerülésével eléri tetőfokát, addig a lány aggódik betegsége miatt. Érdekes amúgy, hogy ezt a betegség témát milyen gyakran és milyen nagy sikerrel rángatják elő a filmesek, gondoljunk csak a Séta a múltba, a Keith vagy az Édes november című művekre, amiből kettő kitörölhetetlenül az emlékezetembe vésődött, hisz ki tudná elfelejteni azt, amikor vagy 30 lány hüppög és gyűri a nem éppen üres zsebkendőket a kollégiumi filmklub alatt. Na de visszatérve a tárgyhoz, itt is lesz egy kis bonyodalom, történetesen Maggie úgy érzi, betegsége túl nagy teher szerelmének, ezért kilép a kapcsolatból. De mivel ez a film nem érhet így véget, Jamie könnyfakasztó és kicsit hatásvadász monológja után újra együtt a pár. Mondanám, hogy egyszer nézhető, vasárnap délutáni kikapcsolódás, de valószínű, hogy megnézem máskor is, akármilyen kiszámítható és sablonszerű. Mondanivalója pedig igenis van, hisz olyan sokan félünk kiadni magunkat és az érzelmeinket, pedig nem is vágyunk jobban másra, mint egy kis szeretetre és megértésre.

10/6

A kép forrása a google volt.