Több mint két éve volt az utolsó ilyen
típusú bejegyzés a blogon, pedig nagy lelkesedéssel vágtam bele a sorozatba.
Szeretnék bele újra életet lehelni, vannak olyan témák, amikről szívesen írnék
Nektek. Persze nem gondolom, hogy jó lennék ebben, illetve eszembe se jutott a
posztokat cikként aposztrofálni, de remélem lesz köztetek olyan, aki szívesen
olvassa ezeket is, és abban is bízom, hogy egyfajta interaktív kommentelés is
elkezdődik. :)
Miért akarok írni a kövérségről? Azért, mert a blog kezdete óta tudjátok /
tudhatjátok, hogy kövér vagyok. Nem, nem bújok telt, gömbölyded, molett vagy
duci címkék mögé, én kövér vagyok és nem akarok emiatt szégyenemben a négy fal
között vegetálni.
Most akkor a kövérséget fogom fetisizálni? Nem. Szerintem a legfontosabb, hogy
mindenki úgy találja meg magában a szerethető lényt, ahogy van, kövéren,
vékonyan, fiatalon, idősen, mozgáskorlátozottan... Mert mindenki szép és
szerethető és pont.
Jön a Fogadd el magad! maszlag? Nem teljesen. Biztos sokan tudjátok, teszek
azért, hogy leadjak a súlyomból. Direkt nem a lefogyjak kifejezést használtam,
mert én egyszerűen nem látom magam átlagos testalkattal. Tudom, ez sokaknál
kiveri a biztosítékot, de nincs olyan elképzelésem, hogy addig edzek, amíg
vékony nem leszek. Egészségesebb? Igen! Fittebb? Igen! Feszesebb? Igen!
Mozgékonyabb? Igen! De mindezt megvalósíthatom olyan alakkal is, ami a fejemben
álomalakként jelenik meg. A Body Positive mozgalmat teljes mértékben támogatom,
az mindegy, hogy ezt kövérebben vagy kevésbé kövéren teszem.
Nem tudom még, hány rész születik meg
ebben a témában, most elsősorban a saját kövérségemről szeretnék írni.
Megosztok Veletek elég személyes dolgokat is, bízom benne, hogy értékelitek az
őszinteségemet. :)
A folytatásért kattintsatok tovább: