Életem apró pillanatai # 6.

Mindig azt hiszem, hogy alig készítettem pár képet, aztán kiderül, hogy több is mint elég. Lehet ideje lenne valami rendszert vinnem ezeknek a képeknek a posztolásába, hogy ne gyűljön fel ennyi és mindent nagyjából aktuálisan lássatok.

Málna és szeder, gyilkos kombó, imádom őket, kár, hogy elég drága mindkettő, különben kg számra venném. A hajamat a nagy melegben csak felcopfozva vagy kontyban tudom elviselni, éjszakára pedig befonom, mert utálom, mikor arra ébredek, hogy ráfeküdtem és húzom egy-egy pózváltásnál, nem mellesleg pedig tetszik az a kis enyhe hullám, ami reggelente benne van, kár, hogy nem tart sokáig. Ha már gyümölcs, akkor a nektarin az új szerelmem, nem bírok ellen állni neki és érdekes, hogy régen nem ettem meg az őszibarackot, mert utáltam, ahogy a szőröcskéi a szájpadlásomra tapadtak, mostanra ez valahogy elmúlt. A zabpehely a la nature nem a kedvencem, viszont kakaóval megspékelve már nyamesz, sőt, már zabkását is készítettem kakaóval. A sörök egy csajos beszélgetés során lettek lefényképezve, nagyon hiányzik Réka (aki múlt héten a Szigeten volt és bebizonyította, mennyire multikulti :D), rám férne megint egy ilyen összeröffenés, persze a többi barátnőmmel is. Kipróbáltam az avokádókrémet, nem sikerült a legjobban, mert érthetetlen okokból kifolyólag elnéztem a receptet és feleannyi avokádót használtam a többi teljes mennyiségű összetevő mellé. Öcsém betöltötte a 18. életévét, eszméletlen, milyen gyorsan telik az idő, még emlékszem, mikor én fürdettem kiskorában, bár ő ezen nem szívesen nosztalgiázik. :D Végre elérkezett a szilva szezon, ha rajtam múlna, akkor nem pálinka lenne belőle. A cukkinivel egybe sütött krumpli jelenleg a kedvenc ételem, ahogy közeledik a nyár vége, egyre szentimentálisabban gondolok rá (de egyben nagyon várom az őszt is már), erről az ételről pedig abszolút a nyárra asszociálok. A könyvek Rukkoláról érkeztek, végre megint elkezdtem olvasni és most jöttem rá, mennyire hiányzott is ez a tevékenység. Közben persze sorozatozok is, a Grace klinikát kezdtem el újranézni, minden idők egyik kedvenc sorozata nálam. Abban a gyertyatartóban pedig megláttam az ékszertartó lehetőségét, így végre használatba került. Az a tehén pedig az öcsém egyik barátjáé, születésnapjára kapta, és ki nem találnátok, milyen célt szolgál... :D Biztos mások is vannak még így ezzel, de nagyon szeretem a vonatokat, síneket, vasúti hidakat (és hidakat alapból) és a vasútállomásokat, a békéscsabai épülete pedig szerintem szép, főleg ha épp nem csúfítja el senki és semmi.

Nektek hogy telt az elmúlt hét? Várjátok már az őszt?