Ezt a filmet még a múlt hétvégén láttam, de kellett egy kis idő, amíg képes vagyok szavakba önteni a gondolataimat. Nagyon sok rossz kritikát olvastam róla, de mivel a rendező, Lars von Trier nevéhez kötődik az egyik kedvenc filmem, a Dogville is, ezért úgy voltam vele, egy próbát megér. Először röviden elmondom a tartalmat, de lejjebb részletezem is: van egy házaspár, akik épp szeretkeznek amikor a kisfiuk felébred, kimászik az ablakon, lezuhan és meghal. Szerintem ettől minden ember megreccsenne, így nem is csodálkoztam, amikor a nő a temetői menetben rosszul lesz és kórházba kerül. Az állapota nem akar javulni, nem tudja feldolgozni a gyászt, a férje, aki nem mellesleg terapeuta, úgy dönt, ő fogja kezelni a nejét. A férfi a nő legbelső lényét akarja feltárni, ezért arra kéri, tegye félre a gyászát, és gondoljon arra, amitől a legjobban fél. Ez pedig nem más, mint az erdő. El is indulnak az erdő közepén lévő faházba, hogy szembenézzenek a félelemmel, és kiutat keressenek. Aztán ami a faházban történik, minden képzeletet felülmúl.
Mielőtt belemennék az én személyes fejtegetéseimbe, térjünk ki kicsit a két színészre. Amikor megláttam a színésznőt, tudtam, hogy valahonnan nagyon ismerős, és épp a kezdő szexjelenetnél ugrott be, hogy az a buja testi örömökben épp nyakig elmerülő nő nem más, mint Charlotte Gainsbourg, aki Jane Eyre-t is alakította. Nagyon meghökkentem, hogy az a színésznő, aki számomra annyira hitelesen játszotta a szilárd erkölcsű Jane Eyre-t, mennyire hiteles színészi teljesítményt ad ebben a műben is.
A Jane Eyre-ben |
És az Antikrisztusban |
Willem Dafoe |
Ugorjunk is a filmre. És akkor itt részletezném kicsit a tartalmat, megragadva az én szemszögemből legfontosabb jeleneteket, szóval SPOILER következik. Megdöbbentem, mikor már a prológusnál konkrét szexjelenettel szembesültem, ahol amerikai plánban egy pénisz mozgott ki-be a hüvelyben, méghozzá lassított felvételben. Abszolút nem tartom magam prűdnek, ez mégis kicsit meglepett így rögtön az első pár percben. Külön tetszett, hogy fekete-fehérben látjuk ezt a jelenetet. Itt esett, vagyis jobban mondva mászott ki az ablakon a kisfiú. Az első fejezet a gyászról szólt, a kép már színes, itt lesz rosszul az anya a gyászmenet közepén. A kórházban tér magához, ahol kiderül, hogy önmagát okolja a balesetért. Nagyon hitelesen alakítja a fájdalom átélését a színésznő. Aztán jönnek a pánikrohamok, ez is annyira valósnak sikerült, hogy az én emlékeimet is felelevenítette. A férj ekkor dönt úgy, hogy neki kellene kezelnie a feleségét. Szerintem ez azért sem jó ötlet, mert a közös gyermeküket veszítették el, azaz a férjnek és időt kellene hagynia a saját gyászának feldolgozására is, illetve nem hiszem, hogy túl egészséges dolog egy hozzánk ennyire közel álló embert kezelni. Na de nem is fontos annyira az én véleményem, haladjunk tovább. Eldöntik, hogy elmennek az Éden-erdőbe, abba a faházba, ahol a nő egy évvel ezelőtt a szakdolgozatát akarta megírni, és ahol akkor a kisfiúval volt együtt. Megvannak azok a bizonyos pontok, ahol a nő a leginkább fél, ilyen például a házhoz vezető úton a patak fölött ívelő fahíd. A férfi próbálja megnyugtatni a feleségét, de nem sikerül és az átfut a hídon, ahelyett, hogy apró lépésenként lenne úrrá félelmén. A férfi különféle gyakorlatokat talál ki, amikről úgy gondolja segíthet a nőn, és látszólag javul is a helyzet, a nő elárulja, miért is fél ettől a helytől. Amikor a szakdolgozatát írta itt, gyereksírást hallott, elindult ennek a nyomán, mert azt hitte a kisfia sír, de kiderült, hogy a gyerek vígan játszott a "fészerben". Ezt a hangot nem tudta megmagyarázni, és amire nem találunk magyarázatot, gyakran félelemmel tölt el minket. Folyamatosan változik a nő hangulata, van amikor nyugodt, van amikor bestiaként veti rá magát a férfire egy kis szexért és dühkitörései is vannak. A számomra legérdekesebb gondolatsort is ebben a fejezetben fogalmazza meg: "És mostmár hallom, amit akkor nem hallottam, hogy zokog minden dolog, amiért el kell pusztulnia." Közben a ház tetején folyamatosan kopognak a makkok, az egész film légköre annyira feszült, hogy legszívesebben kipattanna az ember a fotelből, de közben a kíváncsiság és a döbbenet nem engedi. Ahogy a feleség jobban érzi magát, a férj válik feszültebbé. A ház felé vezető úton egy őzet látott, ami éppen világra akarja hozni a csemetéjét, de nem sikerült neki, és ahogy észreveszi a férfit, a kis gida feje már kilóg belőle, de az őz elfut. Aztán amikor a nő már mer gyalogolni az erdőben, a férfi egy rókát vesz észre, ami szól hozzá: "A káosz uralkodik." Ez akár az egész filmre elmondható. A harmadik fejezetben derül ki, hogy a nő szakdolgozata a nőirtásról szól, a férfi felmegy a padlásra, ahol rengeteg olyan képet talál, amiken nők kínzását ábrázolják. A nő egy beszélgetés közben elárulja, hogy szerinte minden nő gonosz, és szex közben arra kéri a férjét, hogy üsse meg. A férj erre nem hajlandó, ezért a nő elfut, és egy fa tövében kezd el maszturbálni, a férfi utána megy, és nem bír ellenállni, kielégíti a nő kívánságát. A nő megtalálja a boncolási jegyzőkönyvet, amit a férje direkt eltett eddig előle és amiben csak egyetlen furcsaság van, hogy a kisfiú lábujja minimálisan ugyan, de el van deformálódva. Aztán a gyerekről készült képeken észreveszi, hogy ez azért lehetett, mert a nő kacsalábra adta rá a cipőt. Ez is egy nagyon érdekes mozzanat, de nem tudom, van-e jelentősége azon kívül, hogy a nő újabb dühkitörésben tör ki, amiből szex lesz, csak hogy elértük a tetőfokot, a nő leszállva férje péniszéről egy tuskóval üt rá annak férfiasságára. A férfi elájul, és amíg eszméletlen, a nő belefúr a lábába, és keresztülszúrja azt egy vasrúddal, aminek az egyik végén egy köszörű (?), másik végén egy ráhúzott csavar van, feltehetőleg ezzel akarja magához láncolni fizikailag is a férfit. A férfi próbál elmenekülni, mikor magához tér, de csak a közeli rókalyukig tudja elvonszolni magát, ez is egy olyan hely, amitől ezelőtt tartott a nő. Itt azonban talál egy elásott élő varjút, ami addig vijjog, míg a nő oda nem talál. Úgy néz ki, a nő magához tér, kiszedi a férjét a föld alól, és visszaviszi a házhoz. Kiderül, hogy a nő szex közben látta, ahogy a gyermekük megindul az ablak felé, mégsem tett semmit. Maszturbálni kezd a férje mellett, majd levágja egy ollóval a saját csiklóját. Gondolom ezzel akarja büntetni magát. A férj meglátja a nő összegörnyedt teste mellett a három koldust, az őzet, a rókát és a varjút (a három koldus jelzi az Antikrisztus megszületését, ahogy a három király üdvözölte Isten fiát, Jézus Krisztust).
A férfi nagy nehezen, de le tudja csavarni a lábára szerelt "szerkezet" csavarját és kiszabadul. A nő rá akar támadni, de a férjnél a fizikai előny és megfojtja a feleségét. Itt is külön kiemelném a kameraállást és a hitelességet, szinte hallani lehet, ahogy elroppan a gége és látni a nő szemén a bevérzést, ami fojtogatásnál elkerülhetetlen. Ezután elégeti felesége testét, ahogy régen a boszorkányokat is elégették. Az epilógus ismét fekete-fehér a férfi elindul a háztól, a zárójelenet pedig az, ahogy áll az erdőben és arc nélküli nők sokasága veszi körbe.
Lehet kicsit zavarosan írtam le a történetet, ezért elnézést, de nekem ezek voltak azok a mozzanatok, amik a legérdekesebbek voltak. Nem mondom, hogy mindet értem, de lassan egy hét telt el a megtekintés óta és azóta is nap mint nap azokat a részleteket boncolgatom, amik nem tiszták, márpedig szerintem az a jó film, ami ilyen hatással van az emberre. Olvastam, hogy valaki szerint ez a film nőgyűlölő, én ezzel nem értek egyet, szerintem a főszereplő nőben akkor kattant el valami, amikor a szakdolgozatát írta, és egyre az őrület felé sodródott, a férj pedig terapeutaként sem vette ezt észre.
És hogy miért is tetszett ez a film, mikor még most sem vagyok teljesen biztos a mondanivalójában? Szeretem a beteg filmeket, szeretem ezt a hátat végigbizsergető, kellemetlen feszültséget, szeretem az ennyire hiteles és zseniális színészi játékot, szeretem, ha gondolkoznom kell valamin, szeretem, ha ennyire belém mászik egy-egy kérdés, szeretem az ilyen jó kameraállásokat és képi világot és szeretem a meghökkentő, olykor perverz, olykor kegyetlen történéseket. Lehet velem is van egy kis baj. :)
Azoknak ajánlom ezt a filmet, akik a fent említett okok miatt szeretnek meg egy filmet. Nálam 10/10 az értékelés, ha teljesen megértenék mindent, akkor valószínű a 10*-ot is megadnám.
Ti láttátok ezt a filmet? Mi a véleményetek róla?
12 hozzászólás:
Évi, megint programot csináltál nekem!!! Nagyon fog ez nekem tetszeni, bár a spoilerbe nem mélyedtem bele; de ez nekem való film lesz érzem. :)
Köszönet az ajánlóért!!!
Nagyon érdekes filmnek tűnik, de én elég félős vagyok, úgyhogy mostanában nem hiszem hogy meg fogom nézni, mert tuti hogy hetekig másra sem tudnék gondolni....majd egyszer, ha felkészültem :-)
Ezt a filmet én is megnéztem. Igaz csak egy idő után kapcsolódtam be, de volt amikor észrevettem, hogy tátva maradt a szám. Még egy ilyen filmmel nem találkoztam. Megnézném újra egyébként, mert tetszett, de egyben hátborzongató volt az a sok gusztustalan jelenet.
Imádom, hogy nem bugyuta amerikai tinivígjátékokat ajánlasz (jó, néhanapján persze az is kell :D), hanem olyanokat, amiknek van jelentőségük, és úgy istenigazán nyomot hagynak az emberben. Amikben nem vagyok biztos, hogy meg kellene néznem, de a kíváncsiság mindig hajt :) Utánuk van egy olyan fura érzésem, hogy többet nem nézném meg, de nem azért mert rossz volt, hanem mert annyi érzelem, történés volt benne (jó-rossz), hogy azt egyszer is elég utána feldolgozni. Pont azért, mert mondanivalója van, és nem az a tipikus film, amit 2 havonta újra és újra előveszel. Remélem érted, mire akarok kilyukadni:) Ilyen volt a Gyűlölt másság is, de örülök, hogy láttam, tágult a látóköröm :)
Annyira jól írsz. Akárhányszor kaptam tőled kommenetet vagy láttam az írásod, akkor is azt gondoltam, hogy nagyon kedves vagy és mindig csodálkozom, mégis hogyan tudod ennyire jól fűzni a szavakat.
samelike - Örülök neki, majd írd meg, hogy tetszett. :)
Lamilla - nem olyan igazi horror, ami félelmet kelt, hanem az a fajta film, ami feszültté tesz. Amúgy én is félős vagyok, de gyakran nézek horrort egyedül éjszaka, talán erre mondják, hogy mazochizmus. :D
plastictinkerbell - itt-ott én is csak tátott szájjal lestem, hogy na most ezt komolyan mutatják, de amint leülepszik bennem picit az élmény, újranézem, már csak azért is, mert kíváncsi vagyok, másodjára ad-e valami újat.
Meli - szoktam én is csöpögős tinifilmeket nézni, tényleg kell az néha. És igen, értem, mire szeretnél. :)
Monday - köszönöm, jól esik ezt olvasni, én gyakran vagyok elégedetlen a mondataimmal, sok a szóismétlés, és nem minden gondolatot tudok úgy kifejezni, ahogy "odabent" elképzelem, így tényleg örülök ennek. :)
Hú, ez nagyon érdekesnek hangzik. Sajnos én nem bírom az ilyesmi jeleneteket ezért én nem nézem meg :(
De amúgy abból amit leírtál, nekem is úgy tűnik mintha kicsit nőgyűlölő lenne, de lehet pont az ellentettje, pont azért mert a nő megőrült és emiatt gondol ilyet. Csodálom hogy ilyen jól bírod ezeket :)
Előszöris nagyon tetszik a filmleírásod. Amikor elkezdted a filmet boncolgatni, úgy gondoltam "ááá odavagyok az ilyen filmekért, lesz mit nézni." aztán elkezdtem olvasni, de rájöttem, én ezt nem bírnám végignézni akármennyire is szeretném. Nagyon köszönöm, hogy legalább ilyen pontossággal leírtad, így már félig olyan mintha láttam volna. ;)
Efféle film leírásokat nagyon nagyon szívesen olvasnék még tőled!
Már itt pihen egy ideje a gépemen de nem volt időm megnézni. De mivel én is az ilyen totálisan beteg filmeket szeretem akármi is lesz, de ma megnézem :D
Sophie - szerintem azért sem nőgyűlölő, mert a férfi is elég keményen elrontja a dolgot, már eleve azzal, hogy kezelni akarja a nejét. Szerencsére van gyomrom meg idegrendszerem az ilyesmihez, bár nem korlátlan mennyiségben. :)
Catwalk_bitch - örülök, hogy tetszett a leírás, legközelebb is megpróbálkozom hasonlóval.
Lolly - nyugodtan elmondhatod itt is majd, hogy tetszett, kíváncsi vagyok mások véleményére is. :)
hű, amiylen szuperül leírtad egész meghoztad hozzá a kedvem, csak tudom, hogy kb végigrettegném, no sebaj. majd nem egyedül nézem:D
Nagyon szépen köszönöm a leírást, nagyon kíváncsi voltam a tartalmára, de magát a filmet nem biztos, hogy lenne erőm megnézni. Különösen tetszett, hogy kiemelted azokat a jeleneteket, amelyek indirekt befolyásolták a történést. Rengeteget olvasok, főleg szépirodalmat, és az itt felmerülő szimbólum-halmaz és lelki/pszichikai történések kérdései annyira szépen beleillenének egy ízig-vérig naturalista regénybe, hogy "öröm" (idézőjelben, ugye amennyire egy nyomasztó, megrendítő történet olvasása örömet okozhat) lenne olvasni. Bár lehet, egyszer ráveszem magam, lehetőleg többedmagammal. Köszönöm még egyszer :)
Megjegyzés küldése